Az Emlék Ékszer indulása

Mikor a szívem alatt hordtam a kislányom, nagyon féltem a szoptatástól. A melleim nagyon érzékenyek voltak, fura, rossz érzés volt, ha bármi, akár egy sprődebb textilia hozzáért. Nem is készültem a szoptatásra kifejezetten - ez egy óriási hiba volt, sok felesleges és a szoptatásnak káros dolgotól megkímélhettem volna magam.

Mikor megszületett Sz., már teljesen máshogy éreztem a gyermekem táplálásával kapcsoltban. A kórházban és otthon is nagyon próbálkoztunk, hogy anyatejes baba legyen, éjszaka, vasalás közben ( :D, azóta nem nagyon vasalok) hallgattam a youtube-ról Morvay Réka IBCLC tanácsadó hanganyagait (én csakis végzett szoptatási segítő vagy tanácsadó szavára adtam, nekem a fenti hanganyag volt a bibliám)

Sok sok facebookos szoptatássegítő csoportban voltam benne, altatás, szoptatás közben rengeteget olvastam, s az egyik külföldiben megláttam 2015. októberében egy csodás ékszert... anyatejből.

Elkezdtem keresni Magyarországon, de senki sem készített, én pedig elhatároztam, hogy belevágok...  Mivel ez egy veszélyes metódus kezdve az anyatej konzerválásától a műgyanta öntésén keresztül az utómunkáig (kemikáliák, por, eszközök) és kezdődött a kísérletezés. 

Több mint egy év és számos sikertelen próbálozás után már biztos voltam benne, hogy sikeres a receptem, megvolt a kis laborom, az hogy elkezdhessem Nektek is készíteni a kincseket.

Van, aki a kezdeti szárnypróbálgatások óta követ engem, s szemtanúja volt, hogyan nőtte ki magát ez az embertpróbáló de annál szebb hivatás egy működő és napjainkra már profi családi vállalkozássá. Nekik külön hálás vagyok a bíztatásért, türelemért, segítségért!

Őszintén remélem, hogy egyszer Neked is segíthetek, hogy a kezedben foghasd ékszeredet, s még dédunokáid is megcsodálhassák.

Szeretettel,

Ági

Fotó: Fekete Róbert