Ajánló
1
-
Az anyatej ékszerek alapanyagai
Az utóbbi években az anyatejes ékszerek egyre népszerűbbé váltak. Különleges ajándéknak számítanak, hiszen a legbensőségesebb emlékeinket őrzik meg bennük az anyák. Az anyatej-ékszerek készítése azonban "elcsúszott" az ékszerészet világától, hiába használunk egyre többen nemesfém (arany, ezüst, platina) foglalatokat. Az anyatej ékszerkészítés inkább a dekorációs technikák felé tolódott el. Tapasztaltabb anyatej ékszerészként úgy érzem, ideje szakmai szemmel is megvizsgálni ezt a jelenséget, hogy az anyatejes ékszerek valóban méltók lehessenek a bennük őrzött emlékekhez.
Anyatejes ékszerek más szemmel
Amióta az anyatej ékszerek léteznek, leginkább olyan alapanyagokat használtak hozzá a készítő édesanyák, amelyek könnyen elérhetőek és mindennaposak voltak. Ezért alakulhatott úgy, hogy az anyatejes ékszerek nagyrészt "sufnituning"-ként készülnek el. Inkább körömdísznek vagy lakásdekorációnak tűnnek, mint valódi ékszernek. Nem ítélkezni szeretnék, (mert mindenki indult valahogy, ahogy én is) inkább csak hangosan elgondolkodtam ezen.
Tehát egészen érdekes, ahogy az anyatejes ékszerek készítése alakult világszerte. Műkörmösök, kézművesek, édesanyák kezdtek el foglalkozni vele, mert alacsony a belépési küszöb, s hoztak magukkal egy teljesen új eszköztárat: műkörömhöz használt csillámokat, textilfestékeket, ipari műgyantákat.
Ipari alapanyagok? Miről is beszélek pontosan?
- Ipari műgyanták, amiket eredetileg padlóbevonatnak vagy barkácsoláshoz terveztek
- Ruházati strasszok és flitterek
- Műkörmös csillámporok és pigmentek
- Sminkes és kozmetikai célra gyártott színezékek
- Építőipari és dekorációs célú műgyanták
Évekkel ezelőttig természetesen én is így gondolkoztam, mert annyira új volt a terület. Ráadásul ezek mind-mind nagyszerű anyagok - az eredeti felhasználási területükön. De egy olyan ékszerben, amit évtizedekig szeretnénk viselni? Amit majd továbbadnánk gyermekeinknek?
Így 9 év távlatából már egy kicsit fáj a szívem, amikor ezeket látom. Nem azért, mert ezek feltétlenül rosszak lennének, hanem mert az ékszerkészítés évezredes hagyományai és kipróbált technikái nehezen szűrődnek be ebbe a műfajba, mert a készítők 99,9 százaléka nem tanult ötvös-ékszerész.
Az ipari műgyanták például egészen másképp öregszenek, mint az ékszerészeti célra fejlesztett anyagok. Nem erre tervezték őket. A ruházati strasszok felülete idővel mattul, kopik. A műkörmös csillámok és pigmentek pedig... nos, azokat néhány hetes viselésre tervezték, nem örök emléknek.
Az ékszerészet csodálatos eszköztárat kínál:
- Nemesfém ötvözetek, amik nem csak szépek, de időtállóak
- Professzionális foglalási technikák
- Valódi drágakövek és ásványok
- Évszázados tapasztalatokon alapuló megmunkálási módszerek
Amikor ezeket kombináljuk az anyatejes betétekkel, valami egészen különleges születik. Egy olyan ékszer, ami nem csak szép és időtálló, de méltó az emlékhez is, amit őriz.
Nem az a gond, hogy valami csillog vagy színes. A kérdés az, hogy ezt a csillogást és színt mivel érjük el, és meddig tart majd. Mert ami a műkörmön két hétig gyönyörű, az egy örök emléknek szánt ékszerben nem biztos, hogy ugyanolyan jó választás.
Nem mondom, hogy a modern technikáknak nincs helyük - sőt! De talán ideje lenne az anyatejes ékszereket is "igazi" ékszerként kezelni. Mind a készítésük módjában, mind az alapanyagok megválasztásában.
Mert az anyatejes ékszer nem "csak" egy dísztárgy. Ez egy valódi ékszer, ami megérdemli a legmagasabb szakmai színvonalat és olyan anyagokat, amik méltók az emlékhez, amit őriz - és amik ezt az emléket valóban egy életen át meg is őrzik.
